Menu

Friedrich Nietzsche: Éji dal (Az Így szólott Zarathustrából)

Éjszaka van: most hangosabbak a szökőkutak. És az én lelkem is szökőkút.

Éjszaka van: most sorra ébredeznek a szerelmesek dalai. És az én lelkem is egy szerelmes dala.

Valami csitítatlan-csitíthatatlan erő feszül bennem; hangot akar kapni. Vágyakozás él bennem a szerelemre, s már maga ez a vágyakozás is a szerelem nyelvén beszél.

Bővebben: Friedrich Nietzsche: Éji dal (Az Így szólott Zarathustrából)

Az emberiség nagy kalandja

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy két lábú, két kezű teremtmény, amely Afrika tágas szavannáin szaladgált ügyes-bajos dolgai után. Egyik reggel, mikor már megint nem sikerült foggal-körömmel elejtenie a füvön szaladgáló töménytelen mennyiségű húsból: ezt mondta: nem szenvedek tovább, én leszek a világ ura, és nem kell majd szaladgálnom nálam sokkal gyorsabb vagy sokkal nagyobb állatok után, hanem hamburgert fogok rágni nap mint nap és teszek a tágas szavannákra!

Bővebben: Az emberiség nagy kalandja

Rövid gyermekkor

Az a hosszú fejlődési szakasz, amely a mai, modern ember felnőtté válásához vezet, evolúciónk során csak viszonylag későn alakult ki,  számol be erről a felfedezéséről Christopher Dean angol antropológus professzor.

A felfedezésre fosszilis fogminták növekedési jellemzőinek tanulmányozásával jutottak a brit tudósok, a londoni University Collegeban. Christopher Dean korábbi feltételezését látja igazolódni a fogminták elemzése nyomán, miszerint a ma élő emberszabásúaktól leginkább a hosszúra nyúlt növekedési periódusunk különböztet meg minket. A nagy majmok számára is hosszú időt vesz igénybe, míg felnőtté válnak, kb. 10-12 évet, de az emberek számára ez majdnem kétszer ennyi ideig tart, 18-20 évig.

Bővebben: Rövid gyermekkor

Odin nyomában

A viking isten, Odin valószínűleg ténylegesen létező személy volt. Thor Heyerdahl, megjelent könyvében, amelyet máris többen kritizáltak szakmai körökből, azt állítja, hogy Odin egy valóban létező király lehetett, aki kb. 2000 évvel ezelőtt uralkodott, valahol a mai Oroszország déli területein.

Az Odinra vadászva c. könyvében Heyerdahl elmondja, hogy az Azov-tenger körül végzett ásatásai során olyan leletekre bukkant, amelyek alátámasztják a XIII. századi sagák Odinról szóló passzusait. Vagyis a középkori Snorre Sturlason, akinek az Odinról is szóló sagákat is köszönhetjük, valószínűleg történelmi hagyományok alapján írta műveit.

Bővebben: Odin nyomában